Konfliktuskezelési módszereim

KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDSZEREIM-TESZT

Hogyan reagálunk azokban a helyzetekben, amikor eltérés van saját szándékaink és mások szándékai között?

Kitöltési útmutató:

A következőkben párokba rendezett állítások találhatók, melyek lehetséges reagálási módokat írnak le. Mindegyik párnál karikázza be vagy az A, vagy a B állítást, azt, amelyik legjobban jellemzi viselkedését.

Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem mondható jellemzőnek viselkedésére, de akkor is válassza ki és karikázza be azt, amelyiknek az előfordulása valószínűbb.

1.	A	Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége.
	B	Ahelyett, hogy olyasmiről tárgyaljunk, amiben nem értünk egyet, inkább azokat a dolgokat igyekszem hangsúlyozni, melyekben mindketten egyet értünk.
2.	A	Kompromisszumos megoldást próbálok találni.
	B	Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami neki és nekem fontos.
3.	A	Általában határozott vagyok céljaim követésében
	B	Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot
4.	A	Kompromisszumos megoldást próbálok találni
	B	Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságának.
5.	A	Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában
	B	Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges
6.	A	Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak.
	B	Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni.
7.	A	Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni.
	B	Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.
8.	A	Általában határozott vagyok céljaim követésében.
	B	Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdése nyíltan kifejezésre kerüljön.
9.	A	Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.
	B	Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy a magam útját járhassam.
10.	A	Határozott vagyok céljaim követésében.
	B	Kompromisszumos megoldást próbálok találni
11.	A	Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdése nyíltan kifejezésre kerüljön.
	B	Igyekszem a mások érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot
12.	A	Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, amikor az vitát eredményezne.
	B	Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha Ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméból.
13.	A	Közös alapot javaslok.
	B	Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.
14.	A	Elmondom a gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övét.
	B	Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit.
15.	A	Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
	B	Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
16.	A	Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit
	B	Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.
17.	A	Általában határozott vagyok céljaim követésében.
	B	Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
18.	A	Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.
	B	Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha Ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméból.
19.	A	Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdése nyíltan kifejezésre kerüljön.
	B	Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis Időm átgondolni.
20.	A	A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem.
	B	Próbálom megtalálni a nyereség és a veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombinációját.
21.	A	Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságát
	B	Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.
22.	A	Mindig próbálok átmeneti álláspontot találni az Övé és az enyém között.
	B	Érvényesítem kívánságaimat
23.	A	Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat elégedettséggel töltsön el.
	B	Vannak helyzetek, mikor nagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége.
24.	A	Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok igazodni a szándékaihoz.
	B	Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.
25.	A	Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit.
	B	Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.
26.	A	Közös alapot javasolok.
	B	Szinte mindig törődöm vele, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen.
27.	A	Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, amikor az vitát eredményezne.
	B	Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.
28.	A	Általában határozott vagyok céljaim követésében
	B	Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.
29.	A	Közös alapot javasolok
	B	Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.
30.	A	Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.
	B	Mindig megosztom a problémát a másikkal, a megoldás érdekében.

ÉRTÉKELŐ LAP

Karikázza be mindenütt azt a betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven bekarikázott! Végül adja össze az egyes oszlopokban adott válaszokat! A végső pontszám mutatja meg, hogy önnél melyik konkliktuskezelési stílus a domináns

	I	II	III	IV	V
1.				A	B
2.		B	A
3.	A				B
4.			A		B
5.		A		B
6.	B			A
7.			B	A
8.	A	B
9.	B			A
10.	A		B
11.		A			B
12.			B	A
13.	B		A
14.	B	A
15.				A	B
16.	B				A
17.	A			B
18.			B		A
19.		A		B
20.		A	B
21.		B			A
22.	B		A
23.		A		B
24.			B		A
25.	A				B
26.		B	A
27.				A	B
28.	A	B
29.			A	B
30.		B			A
Össz.

I.
A versengő önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik, hogy nyerő helyzetbe jusson - meggyőző képességét, rangját, gazdasági szankciókat, stb... A versengés jelentheti a "saját igazáért való kiállást", a helyesnek vélt álláspont védelmét, vagy egyszerűen a győzelemre való törekvést - mindezt a másik fél elnyomásával éri el. Magánéletben ez az eljárásmód komoly párkapcsolati problémákhoz vezethet, munkahelyi környezetben pedig az együttműködést és hosszú távú hatékony munkavégzést veszélyezteti.

II.
Az alkalmazkodó együttműködő és nem önérvényesítő. A versengő ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos önfeláldozás van ebben az eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság, vagy jótékonyság formáját, lehet a másoknak való kényszerű engedelmeskedés, vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása. Folyamatos alkalmazkodás esetén érdemes átgondolnunk, mi akadályoz minket abban, hogy kiálljunk saját magunkért, az általunk képviselt dolgokért.

III.
Az elkerülő nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi közvetlenül sem saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az elkerülés öltheti a diplomatikus kitérés formáját, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztását, vagy egyszerűen visszahúzódást egy fenyegető helyzetből. Ez a magatartás egyes esetekben hasznos lehet, azonban ha túl gyakran alkalmazzuk, akkor ez a struccpolitika a problémák meg nem oldásához, felhalmozódásához vezet. Kevés probléma oldódik ugyanis meg magától.

IV.
A problémamegoldó egyszerre önérvényesítő és együttműködő- az elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a másik személlyel találjunk valamilyen megoldást, mely teljesen megfelel mindkettőnk szándékainak. Azt jelenti, hogy beleássuk magunkat egy problémába azzal a céllal, hogy megtaláljuk a két fél alapvető érdekeltségét, s találjunk egy olyan alternatívát, mely mindkét fél érdekének megfelel. A problémamegoldás lehet például egy nézetkülönbség mélyebb feltárása azzal a céllal, hogy egymás megértése révén okuljunk, vagy valamilyen feltétel megteremtésére való szövetkezés, melynek hiánya az erőforrásokért való versengésre késztetne; vagy lehet a problémamegoldás törekvés egy személyek közti probléma kreatív megoldására, akár konfrontáció révén is.

V.
A kompromisszum átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás találása, amely részlegesen mind a két felet kielégíti. A kompromisszum középúton helyezkedik el. A versengés és az alkalmazkodás között. A kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A kompomisszum keresés "félúton való találkozás", kölcsönös engedményeket vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti. Komoly önismeretet igényel azon pontok megtalálása, amiben engedni tudunk, ugyanakkor szükséges magunkban meghatározni azon dolgok és helyzetek körét is, melyben ragaszkodunk az általunk képviselt állásponthoz. Hiszen folyamatos kompromisszumok esetén, csak úgy, mint az alkalmazkodás esetén, sose fogjuk teljesen azt "kapni", amit szeretnénk.